A projekt bemutatása

Előzmények

Pécs és az agglomeráció több községe kiemelten érzékeny területen fekszik a felszíni és felszín alatti vizek szempontjából, amelyek védelmét a meglévő, 1980-90-es években tervezett és épült pécsi szennyvíztisztító telep nem tudja biztosítani az elavult technológiai adottságai miatt. Környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontból is korszerűsítést igényel a létesítmény, amelyre az egyik legszigorúbb (és folyamatosan szigorodó) környezetvédelmi előírások vonatkoznak rá az országban.

Beruházás

A „Pécs központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének fejlesztése” projekt az Európai Unió és az Európai Kohéziós Alap támogatásával a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 7,17 milliárd forintos vissza nem terítendő támogatással valósul meg.

Pécs városának az utóbbi évek egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása az önkormányzat tulajdonában lévő és a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. üzemeltetése alatt álló szennyvíztelep megújítása. A korszerűsítés során a tisztítóüzemben egyes meglévő technológiai egységeket elbontanak, vagy felújítanak, emellett számos új műtárgyat (fogadó akna, ülepítő medencék, gépházak stb.) alakítanak ki.

A telep jelenleg a megyeszékhely és további 12 környékbeli település (Bakonya, Boda, Bogád, Cserkút, Gyód, Keszü, Kozármisleny, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Nagykozár, Pellérd, Romonya) több mint 160 ezer lakosának szennyvizét tisztítja. Az új technológiának köszönhetően a létesítmény a korábbinál nagyobb hatékonysággal (a szennyezőanyagok eltávolítása 96% helyett csaknem 100%-os tisztítási hatásfokú lesz) és költséghatékonyabban tisztítja majd meg a telepre érkező szennyvizet. Az üzem alkalmas lesz az agglomerációhoz újonnan csatlakozó települések szennyvizeinek befogadására is. A tervezett tisztítási kapacitás: 55 000 m3/nap.

A beruházás célja

• A már nem felújítható berendezések és építmények helyett új műtárgyak létesülnek.
• A tisztítóvonal komplett felújítása, átépítése.
• A szennyvíztisztító telep élettartamának növelése a megfelelő anyagminőségek alkalmazásával.
• Az elavult berendezések és technológiai egységek korszerűsítésével, új műszaki megoldásokkal gazdaságosabb üzemvitel megteremtése.
• Az üzem tisztítási kapacitásának növelése a tervezett szennyvízhálózat bővítése miatt.
• A hazai és európai uniós normák, jogszabályi előírások, irányelvek, határértékek betartása.
• Fenntartható körülmények biztosítása, hogy Pécs és környéke élhető legyen.

A kivitelezés a meglévő tisztítómű folyamatos üzemelése mellett zajlik, amely a munkálatok alatt is biztonságosan ártalmatlanítja a használt vizet.

---

Galéria

Sajtónyilvános nyitórendezvény, 2019. március 22.

Lakossági fórum, 2019. május 27.

Tervek

Kivitelezés / Munkafolyamatok

2019

2020

---

Szennyvíztisztítás egykor Pécsen

Száz évvel ezelőtt Pécsen a szennyvizet még a felszínen, az úton futó árkokban, folyókákban vezették el a déli vízfolyások irányába. Miután 1892-ben a város első vízműve megkezdte működését, a lakosok vízfogyasztásával együtt a szennyvíz mennyisége is megsokszorozódott. Az utcáról utcára gyűlő, folyókákban csörgedező mosó-, mosogatólé és fürdővíz telente az útra fagyott, táblákban törették fel.

A szennyvíz folyamatos problémát jelentett, a mindent elnyelő pöcegödrökkel és a vízöblítés nélküli árnyékszékekkel együtt fertőzte a város talaját és rontotta levegőjét. A csatornázás egyre sürgetőbbé vált, végül 1907-ben elkészültek Pécs csatornahálózatának korszerű tervei: a hegyoldal természeti adottságait is figyelembe véve a tervezők az eső és a szennyvíz elvezetésére külön csatornák kialakítása mellett döntöttek.
A megvalósításról hosszas vita folyt, az I. világháború pedig keresztülhúzta a megvalósítást. Egészen 1926-ig kellett várni, mire a város megfelelő kölcsönt vehetett fel az építkezésre, és megindultak a munkálatok. Előbb a legsűrűbben lakott belvárosi utcákat csatornázták, emellett a Megyeri út és a Pécsi-víz találkozásánál egy ideiglenes szivattyútelepet és szennyvíztisztító berendezést építettek. 1928-ban megalakult a Pécsi Víz- és Csatornaművek, amely onnantól koordinálta a vízvezetékek és szennyvízcsatornák építésének munkálatait. Az 1960-as évekre a városközpont csatornázottsága szinte 100 százalékossá vált.

A pécsi telep

A lejtős területen összegyűjtött szennyvizet a csatornahálózat a Megyeri út és a Pécsi víz kereszteződésénél létesített szennyvíztelepre vezette, ahol durva szűrés után két hétre tároló tavakba került. Miután a lebegő szennyeződések lesüllyedtek a tavak aljára, a vizet továbbengedték egyenesen a Pécsi-vízbe. A kezdetleges módszerekkel végzett tisztítás sok panaszt szült, ezért 1938-ban megépítették és üzembe helyezték a mechanikai tisztítóberendezést: már szűrőrácsok és ülepítők tisztították meg a szennyvizet a hordaléktól, úszó és lebegő anyagoktól.

Az 1960-as években újabb lendületet kapott a város növekedése, ugrásszerűen megnőtt a kibocsátott szennyvíz mennyisége is. A szakemberek előbb a meglévő telep kapacitásának és hatásfokának növelése (1960 – 1984), majd egy új tisztítótelep kialakítása mellett döntöttek.
Az új pécsi szennyvíztisztító telep több ütemben, 1985-1995 között épült meg Pécs város határában, 1995 óta végzi a megyeszékhely és a környékbeli otthonok, intézmények szennyvizének mechanikai, biológiai és kémiai tisztítását a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. üzemeltetésében.

---